Önbántás gyerek- és kamaszkorban: tudnivalók és javaslatok
Önbántás gyerek- és kamaszkorban: tudnivalók és javaslatok
gazdigdora
április 7, 2024
9:18 de.

Leggyakrabban azok a hozzám forduló szülők kérnek minél előbbi krízisellátást, ahol vagy sűrű pánikrohamok lépnek fel a gyermeknél, vagy valamilyen módon bántja magát. Nem meglepő módon a pszichiátriára továbbirányítottak között is nagy arányú a magára vagy másra veszélyes gyerekek száma. Jelen cikkemben átfogóan foglalkozok a témával.


A legkisebb korosztály


Amikor önbántásról beszélünk, nem csak a kiskamaszok, kamaszok jöhetnek szóba, óvodás kor alatt is akár, attól pedig egyértelműen beszélhetünk autoagresszióról.

Olyan esetekről van szó, amelyben a kisgyerek…

…a fejét, a lábát veri, üti ököllel.

…fejét a falba veri

…erősen csipkedi magát.

…kirágja a száját, tépkedi a bőrt.

…körömrágásnál az ujját is rágja, harapja.

…önkívületben magát és mást üt.

Ezek többnyire önbüntetések, nem tudja máshogy kezelni az indulatát. Némi párhuzamot mutat ebben a nagyobbak önbántásával, viszont főleg öntudatlan, és a gyerek könnyen rá tud szokni. Gyakori, hogy a nagyon kicsi gyerekek is meglepő erővel és fájdalomtűréssel verik magukat.


4 éves kisfiú kudarcélménynél erősen a mellkasát verte minden alkalommal. Azon dolgoztunk, ne induljon be ösztönösen ez a reakció, jobban kezelje az indulatát. Fontos volt számára, játéknál a plüssök, ha vertük őket, azt mindig fájlalták. Kiemelném, hogy az ilyen gyerekek általában nem agresszívak kívülre, vagy kevésbé, ezért, ha időlegesen elkezdik más gyerekek, felnőttek felé kiforgatni indulataikat, az tolerálható, míg nem tanul rá a helyes viselkedésre. Az óvodapedagógusoknak itt jelezni kellett, az eddigi passzív viselkedést, ha váltja az agresszió, rosszalkodás, engedjenek rá valamelyest. Növekedett a teherbírása és abbahagyta saját maga bántását.


Javaslatok

  • Érzelmi színvonal növelése, indító-leállító játékok (szobrocskás, taps-megáll, buborékfújás közben legátolni egyes testrészeket)

  • Idegrendszerre ható mozgásos fejlesztések (alapozótorna, TSMT, egyéb gyógyped. ellátás)

  • Fokozott testkép tudatosság kialakítása, edukálása, ez rossz a testének (amit nem akar másnak, mert az agresszió, azt önmagával se teheti meg; kicsit nagyobbaknál: bánna-e így a jó barátjával, ha nem, magával se tegye ezt)

  • Direkt agresszió legátlása, jóvátételi rendszer kialakítása (igaz, hogy most elrontott valamit, de kijavítjuk és lesz jobb)

  • Maximalizmus csökkentése (nem csak a szülői minta miatt alakulhat ki, genetikai háttere is van), a rajzolás ne legyen teljesítményalapon elvárt, szabad lazát, csúnyát rajzolni; ne legyen túlnyomó többségben a tanító játék, inkább a gyakorló- és a szerepjáték, a gyereket és magunkat is dicsérjük meg nem csak a tökéletes vagy elvárt teljesítményért, hanem az önálló véleményérért, rugalmas, újszerű gondolkodásért is

  • Frusztrációs tolerancia fejlesztése (kicsiknél ez percekben mérhető fokozott kötelező dolgokat jelent, először 5 perc, 7 perc, 10 perc, és így tovább lépcsőfokonként fokozva)


Mikor kell pszichológus?

  • Ha tartós és/vagy gyakori a probléma, a gyerek nagy hevülettel bántja magát, nehéz leállítani.

  • Ha nehezíti a napi életvitelt.

  • Ha a gyerekkel foglalkozó jelentős személyek problémaként jelzik.

  • Ha a gyerek érzelmei masszaként működnek: egyszerre dühös, szomorú, ijedt, egyáltalán nem tudja őket szétválasztani. Ha az érzelmei kicsapnak, nem arányosan a problémával és nagyon kiszámíthatatlan módon.


Kiskamaszok, kamaszok


10-11 éves kor felett nem lehet annyira élesen differenciálni az önbántás problémafokát, mint kisebb korban. Ilyen életkor alatt a tudásszint miatt sem tudnak a gyerekek általában direkt nagyobb kárt tenni magukban, illetve nem jelenik meg komolyabban a halálvágy, hiszen 9-10 éves kor alatt a halál, mint állandó fogalom nem is szilárdul meg teljesen.

A 7-10 évesek éppenhogy attól félnek, ők vagy szeretteik meghalnak, emellé nem fér be, hogy ők aktívan tenni akarnak valamit magukkal. 6-9 évesek „Minek születtem meg?”, „Minek élek?”, „Inkább akkor ne lennék!” kijelentései figyelemfelkeltések, érzelmi robbanások, nem tennének magukkal semmit. Kivételt képez ez alól a komoly testképzavaros (anorexia, bulimia) és bizonyos esetekben az erősen autisztikus prepubertás gyerekek csoportja, akik egyértelműen komoly kezelést igényelnek.

A kamaszokat sok olyan hatás éri, ami nagyon változó intenzitással hat rájuk.

Kortárscsoport viselkedése

A kortársak körében a 6. osztály környékére egyre inkább megjelenik valamilyen fokú önbántás. Általában a kíváncsiság, a szerepkövetés, a divat miatt más gyerekeket is érdekelni kezd ez, ha nem, akkor is találkoznak vele egy formában.

Fokozott rizikóvállalás

Míg a 7-10 évesek fokozottan félnek a haláltól, a kamaszkori hormonális változások és más kiskamaszok, kamaszok viselkedése miatt ez átfordul. Éppenhogy azt érzik, velük semmit se történhet, ők örökké élni fognak, ezért bevállalnak olyat, amit nem kellene, nem gondolnak a következményre.

Nagy hangulati, hormonális váltások

A kamaszok személyisége nem váltásokkal működik, így nem meglepő, ha percek alatt nagyon más érzelmeket élnek át. Ez nem támogatja meg a stabil működést, olykor önmaguk számára is kiismerhetetlenek.

Maximalizmust fokozó környezet

A társadalom sokat elvárnak a kamaszoktól, akik egyben megkapják, nemsokára milyen felnőtteknek kellene lenniük. Ez komoly szorongást okozhat, ahogy a közösségi médiában tapasztalt filteres tökéletesség képe is.

Kamasz bullying

A 7.-8. osztályban nagyon erős a viharzás, a klikkek egymás között alakulnak, az elfogadó normákkal rendelkező osztályok is felbolydulnak. Az iskolaváltásnál szintén meg kell ismerniük egymást, amivel együtt járhat egymás tűréshatárának szociális próbálgatása. A fent leírtak miatt a bullying sokkal élesebb, kevésbé bujtatott és nagyobb jelentőséggel bír, mint a felnőttek esetében.

Engem senki se ért meg-érzés

Legalábbis úgy gondolják, a felnőttek nem értik meg őket. Nagyon jó tud lenni fiúk esetében egy laza férfitanár vagy egy szigorúbb edző, lányoknál szintén valaki, akire fel lehet nézni, de rugalmasan áll hozzájuk. A befordulás bizonyos fokig normális egy kamasznál, így nehezen eldönthető a környezetnél, bajban van-e a kamasz, vagy csak a sima kamaszodás folyik.

Magas intellektus, érzelmi maszkolás

Hiperokos kamaszok különösen veszélyeztettek, mert tudják, mit várnak el tőlük, és könnyen vesznek fel álarcokat, így még a közeli hozzátartozókat, barátokat is megleheti, milyen az érzelmi élete.


Falcolás


Amikor egy kamasz vagdossa magát, szakmai kifejezéssel falcol. Egészen attól, hogy picit csikargatja a bőrét és külső sérülés nem is nagyon van, terjedhet addig, hogy komoly, nehezen gyógyuló sebeket, hegeket okoz magának.

A falcolás működése általában a következő minták szerint alakul, a legenyhébbtől a legsúlyosabbig. Egyáltalán nem feltétel, hogy az egyik meglegyen a másik előtt, ugrások, hirtelen belépések vannak. Attól, hogy az egyikik eljutott a kamasz, nem jelenti, hogy továbblépne a következőre. Azt akarom ezzel a leírással érzékeltetni, hányféle gondolkodás van ugyanazon önbántás mögött.

Kortárs csoport szerint ez jó ötlet, érdekli, kipróbálja. Együtt falcolás sajnos előfordul és veszélyes. A ténylegesen falcoló, rossz állapotú kamasz a társát is belesodorhatja egy nehéz helyzetbe.

Önbüntetésnek használja. Dühös magára, utálja a testét, ezért kárt tesz benne.

Úgy érzi, nincs másra kontrollja, mint a testére. Ebben a működésben hasonlít az anorexiára, és a maximalista működés is erősen provokálja ezt a fajta gondolkodást.

Annyira sok a lelki fájdalom, hogy ennél sokkal elviselhetőbb a testi. Ilyenkor a lelki fájdalomtól való megszabadulásra használják a falcolást, és nagyon valószínű, hogy vérzésig mennek. Ők takargatják leggyakrabban a falcolásukat, combon, hason is falcolnak. Ezt általában családtag, orvos veszi észre.

Falcolást inkább köt a közhit a hisztérikus, nagy érzelmi hullámokat megélő kamaszokhoz, mikor a valóságban az impulzív kamasz éppúgy csinálhatja, mint perfekcionalista. A falcolás mélységét, komolyságát sem határozza meg a hirtelen személyiség, tökéletességre törekvő, nagyon jó tanuló fiatalok nagy önfegyelemmel bántják magukat, ezzel szerezve vélt és nagyon látható kontrollt a testük felett.

Felmerül a kérdés, minden típusú falcolásnál szükséges-e szakember. Attól függ, a kamasz hányszor csinálta, mennyire erősen, mennyire látszanak hegek. Milyen reakciót ad rá, bűntudat, félelem van-e attól, baja esik. Önként megmutatja-e a karját-lábát, szeretné-e újra felépíteni a bizalmat. A biztonság kedvéért a hozzám ilyennel fordulókat arra biztatom, legyen meg egy diagnosztikai szakasz, teljességében ráláthassak arra, hogy van a kamasz.

!!! Ha nem tudja leállítani a falcolást, és gyakran vagy intenzíven bántja magát, feltétlenül fontos orvosi kivizsgálás. !!!


12 éves jó sportoló, jó tanuló, udvarias, szociábilis lány befelé forgatott érzelmi élettel, pánikrohamokkal érkezett hozzám. Sok agresszió érte a környezetéből, amire jobb esetben passzív agresszívan, rosszabb esetben sehogy se válaszolt. A környezete azt hitte, a lány mindent bír, ezért tovább terhelték érzelmi dolgaikkal, konfliktusokkal. Egy alkalommal elmesélte, szokta magát bántani, a 4-es ok miatt. Az alkalmak során elkezdte megtanulni, a saját igénye is van olyan fontos, mint a másiké. A környezet megdöbbent megváltozott, konfliktust kevésbé kerülő viselkedésén, a szülők támogatták őt saját maga vállalásán. Bár elég mélyről indult, motivált volt a közös munkára, és jobban is lett. Pszichiáter itt nem kellett, mert a sport adott neki annyi örömélményt, hogy tartható legyen.


Javaslatok

  • Ne tárjuk ki a kamasz magánéletét azzal, hogy több rokonnak is elmeséljük, mit csinál. Falcolásra van, aki büntetéssel, tiltással, megalázással reagál. A falcoló gyerek van most középpontban, nem az érte aggódó szülő/rokon, így próbálja mindenki érzelmileg visszafogni magát.

  • A viselkedés leváltása pl. papírszakításra, bárminek a tépésére, akármilyen rombolásra jó ötlet (kivétel a tűzgyújtás-égetés). Ilyen értelemben a pusztító tevékenység egyben alkotó, mert saját belső állapotát vetíti ki egy szétcincált papírra.

  • Az osztályfőnök tudjon a dologról, tud óvatosan jelezni a tanári kar felé, ne terheljék a kamaszt. Kevésbé fontos, nem kedvelt tanároknak nem kell tudniuk róla.

  • Javasoltak a közös programok, akkor is, ha a kamasz nem akarja őket. Szeretné érezni, hogy törődünk vele, csak ezt nem mondja ki. Ha nem kezdeményezünk, úgy fogja érezni, nem próbálunk vele kapcsolódni.

  • Ha a kamasz vezet naplót, magánblogot, az ő engedélye nélküli ne olvassuk el. Bizalmilag sokkal többet ront, mint használ.

  • Otthoni praktikákkal ne hosszan próbálkozzunk. Ha nem változik semmi, el kell vinni szakemberhez.

  • Ha olyan környezetben vagyunk, ahol csak pszichiátert ajánlanak, amennyiben az a pszichiáter egyben nem pszichoterapeuta – aki tart rendes terápiát a kamasznak, nem orvosilag diagnosztizálja és gyógyszert ír fel -, vigyük el pszichológushoz is. Csak a gyógyszer nem fog segíteni.


Öngyilkosság


Az öngyilkosságról szólva sokaknak a befejezett öngyilkosság ugrik be. A kamaszoknál a szuicid gondolatok nagyon széles skálán mozognak. Nézzük az enyhébbtől az erőteljesig.

Felteszi magában a kérdést, minek él. Mekkora az univerzum, ő milyen kicsi. Gondolkodik az élet értelmén, és ez nyomasztja.

Megfordul a fejében, hogy nem akar élni. Az még nem fogalmazódik benne, mit csinálna magával. Eljátszik a gondolattal, más mit szólna, ha ő nem élne.

Átgondolja, mivel tenne kárt magában, itt már konkrét terve is lehet. Ez nem azt jelenti, hogy elkezdi, vagy hogy nagyon komoly a szándéka.

Megjelenhet a komoly szándék és cselekvésbe fordíthatja a dolgot. A lányok általában úgynevezett lágyabb eszközökkel próbálkoznak (altató, más gyógyszer), kevesebb a befejezett öngyilkosság. Fiúknál önakasztás, szúróeszköz gyakoribb és gyakrabban végződik próbálkozásuk halállal.

Kényszergondolat, nem valódi öngyilkossági szándék. A kamaszok és a környezet is összetévesztheti a kettőt. Ilyenkor a kamasz nem akarja magát bántani, kényszergondolat jelentkezik, amitől a kamasz megijed, kínozza, azt hiszi, öngyilkos akar lenni. Általában erre utal, hogy bővebben beszél róla, meg akarja érteni, miért történik ez vele. Gyakoribb, hogy megjelenik konkrétum, általában erőszakosabb formában, pl. olyan gondolat jelenik meg, magába szúrja az ollót, a kést, és erről beszél a szülőnek vagy másnak, segítséget kér benne, ezeket a gondolatokat leállítsa. Ez a fajta működés máshogy kezelendő.


Felhívó jelek

  • Előzőleg nagyon kedvelt tevékenységtől hirtelen elfordul.

  • Semmi sem érdekli, teljesen passzív. Fekszik egész nap. Rengeteget alszik, délután, ahogy hazajön a suliból és utána is. A kamaszok sokat alszanak, de ha hétköznap és hétvégénként is rengeteget fekszik, alszik, az gyanúra ad okot.

  • Nincsen örömélménye, még pillanatnyi sem. Eltolerálja az életet, de nem vár semmit, akár egy vásárlást, nem élvez ki egy jó ételt, nem köti le egy könyv vagy film, társaság.

  • Nagyon erőteljesen elhatárolódik korábbi barátaitól látható ok nélkül, új társaságot egyáltalán nem keres.

  • Kedvenc tárgyait elajándékozza, (ezzel elrendezi az örökségét).

  • Nagyot romlanak a jegyei, a jövőképe darabos, lyukacsos.

  • A komoly szuicidumban gondolkodók nem feltétlenül mondják el a környezetüknek, hogy egyáltalán ez megfordul a fejükben, így ne várjunk erre, hogy majd csak akkor megyünk el szakemberhez, ha ilyet mond.

  • Ha volt elkezdett vagy befejezett szuicidum a családban, közvetlen környezetben, akkor jobban oda kell figyelni a problémás viselkedésre. Ha közeli a családtag lett öngyilkos, sose rejtegessük a kamasz elől, mi történt vele, jobb átbeszélni, feltehesse a kérdéseit.


15 éves impulzív kamaszlányt hoztak ellátásba a szülők. Kiderült, hogy többféle passzív módon (pl.: gyógyszer kihagyásával) gondolkodott abban, egészségügyi problémája miatt az élet nem élet, ha nem lehet kontrollja a teste felett, akkor minek élni, idegesítette a gondolat, az orvosok úgyis megmentenék, úgy érezte, annyi döntése se lehet, hogy meghaljon. Rengeteg harca volt magával, a testével, amitől csak nehezebben lehetett beállítani a gyógyszereit, az orvosokkal ellenséges volt. Annak elfogadása volt a témánk, amennyiben még hevesebben küzd a saját szervezete ellen, a betegség fokozódni fog, éppen az egészsége egy részének elgyászolása és a maradék legteljesebb kiélvezése az, ami a lelki egyensúlyt vissza tudja adni. Az ő esetében nem volt szükség pszichiáterre, mert érzelmi kirohanásai mellett is reagált humorra, volt, amiért rajongott, gondolkodott a jövőjén, a nagykorúságon, ami számára a szabadságot jelentette.


Javaslatok

  • Sose ijedjünk meg ott a kamasz előtt, ha öngyilkossági gondolatokról mesél. A harag se segít. Enyhébb érzelmet mutathatunk fel, ne higgye, hidegen hagy minket, de érzelmi intenzitásán nem segítenek a mi nagyobb érzelmeink. Egymás között a szülők, családtagokkal, barátokkal megbeszélhetik saját érzéseiket.

  • A kamaszok nagy százalékának a fejében megfordul ez valamilyen formában, nem a mi kamaszunk az egyetlen közel sem.

  • Érdemes megkérdezni, barátokkal beszélgettek-e erről, illetve a barátok között van-e olyan, aki hasonlón gondolkodik.

  • Ne legyünk paranoiásak. Rendvédelmi, honvédelmi dolgozóknál, a szociális ellátórendszer munkatársainál gyakoribb, hogy jobban féltik a gyereküket, mert sok durva ügyet láttak. A kamasz csak ingerült lesz, ha túlzottan védenénk a nehézségektől, arra kell megtanulni, ő hogy küzdjön meg a problémával.

  • Az elkezdett, be nem fejezett öngyilkosságot gyakran titkolják a kamaszok. Ha ilyesmiről számol be a kamasz, fontos megköszönni a bizalmat, amit megadott, és együtt elkezdeni dolgozni az érzésein.

  • Meséljünk a családfánkról. A nehezen működő családtagok azt mutatják meg neki, senki se tökéletes, a példaképnek tekinthetőek erőt adnak abban, az a jó tulajdonság, ami egyik felmenőjében jelen van, minimum remény szinten örökségként megvan benne is. Ha a kiterjedt családfát ismeri a kamasz, legalább egy-két azonosulásra alkalmas rokont talál, azzal nincs semmi gond, ha pl. az a már elhunyt dédpapa, a már nem élő rokonokról is meséljünk.

  • Az iskolai helyzet egyre nehezebb, mind teljesítményben kell sokat elérni, mind, ha a tanárok mentális jólétére, kiégésére, túlterheltségére gondolunk. Fokozottan hívjuk fel a kamasz figyelmét, fontos, hogy közölje velünk, ha baj van, mert a szociális védőháló az egyébként fontos iskolai helyszínen 2024-ben lazább, mint amilyennek lennie kellene.

  • Több helyen elérhető iskolapszichológus, SOS helyzetben lehet tőle tanácsot kérni. Krízisesetet egy-egy alkalommal el tudnak általában vállalni, majd tovább irányítják a klienst a szükséges ellátóhelyre.

Kamaszokkal ismertessük meg a kamasz forróvonalat. Több a kifejezetten gyerekeknek, kamaszoknak szóló segélyhívószám, ahol magasan képzett szakemberekkel beszélgethet. Néhány példa erre:

Kék Vonal: anonim, nonstop 116-111 (chat lehetőség is van 13:00-21:00 között)

Magyar Lelki Elsősegély: 116-123

Ifjúsági Lelki Elsősegély: 13700 (hétköznap 17-21 között)

Összességében tehát az öngyilkosság egy olyan döntés, ami lehetetlenné tesz bármely más döntést. A nehéz periódusokban próbáljuk felkelteni a gyermekek kíváncsiságát a jövő iránt, támogatásunkat arról, bármely viselkedés, megküzdés jobb, mint az élet kioltása.

Aki idáig elolvasta a cikkem, az valószínűleg igyekszik a legjobbat biztosítani gyermekének. A támogató, meleg családi környezet fontos faktor a korai felismerésben és a gyógyításban, a hektikus, kiszámíthatatlan, túlhajtó, abuzív környezet sodorja a legnagyobb baj felé a kamaszt. Segítsük abban, legalább egy felnőtt legyen a családon belül és egy kívül, akihez bármikor fordulhat.

Category : pszichoedukáció
Tags : baj van