Ha pánikol a gyerek – Mit? Mikor? Hogyan?
Ha pánikol a gyerek – Mit? Mikor? Hogyan?

NEM DIVAT. NEM DIREKT CSINÁLJÁK. MASSZÍV FÉLELEM.

Az utóbbi 1-2 évben a klienseim mind nagyobb része érkezik pánikrohammal, pánikos tünetekkel. Ez már az egészen kicsi, 4-5 éves korosztályban megjelenhet, stabilan hozzák a kisiskolások és visszatérő probléma a kamaszoknál. Változatos tünetekkel terrorizálja a gyerekeket és rajtuk keresztül a szülőket.



Milyen érzés pánikolni?


A köznyelvben a pánik egyenlő a hisztivel, ide-oda kapkodással. A valódi pánikroham egy borzasztó ijesztő, beszűkült állapot, mikor a pánikoló kívülről kevésbé tud segítséget kapni, olyan, mintha fátyol borult volna a világra és ő ebben a burokban létezne. A pánikroham tehát egy végletekig feszített, rémisztő élmény, amit, ha leszól vagy bagatellizál valaki, az csak annyit ér vele, hogy elveszíti a gyerek bizalmát.

Pánik során a test összeveszik az elmével, az elme jelez veszélyt, amire a test a fentiekkel reagál, de az elme nem tudja eldönteni, most akkor meneküljön vagy támadjon, benne ragad a szituációban. Magas a generalizáció veszélye, azaz egy konkrét, körülírható szituációról átmegy a félelemérzet más helyzetekre is.


Ilyenkor ezeket élheti át a gyerek:

  • heves szívdobogás
  • mellkasi szúrás, nyomás
  • fulladásérzet, gombóc a torokban
  • hányinger
  • mintha nem is ő lenne, kívülről szemlélné magát vagy egy álomban járna
  • félelem attól, nem bírja el a lába, összeesik
  • ájulástól való félelem
  • megőrüléstől való félelem
  • halálfélelem

Amennyiben 3-4 tünet van jelen, tünetkorlátozott rohamról beszélünk, ha ennél több, teljes pánikrohamról. Általában a felfutása gyors, 5-15 perc alatt lecsendesül és abbamarad. Ha a trigger, ami kiprovokálta, nem múlik el, ettől hosszabb is lehet a roham.



Pánik picikorban, kamaszkorban?


Kicsiknél betegség, félelmetes helyzet (fulladás, hányás, kórházi tartózkodás, elválása szülőtől, hozzátartozó halálától való félelem, lépcső, mozgólépcső) válthatja ki. Nagyobbaknál megjelennek a komolyabb félelmek (iskolai teljesítmény, szociális helyzetek, zárt hely, zsúfoltság). 


Pániknál normális, ha...
  • a gyerek ingerültebb, kirobbanóbb.
  • passzivitásba vonul, felhagy korábbi kedvelt tevékenységeivel.
  • megpróbálja elkerülni a nehéz helyzeteket.
  • sokat foglalkozik a pánikkal nyugalmi állapotban is.
  • a kicsik a felnőttre tapadnak, kisbabásodnak.
  • a nagyok rejtegetik társaik, tanáraik elől, hogy baj van.

Ezek tehát normális válaszreakciók egy nem normális állapotra, de tenni kell ellenük, hogy a gyereknek is könnyebb legyen.


Személyiségjegyek, amit felerősíthetik a pánikra való hajlamot:
  • jó képességek (felfogja, hogy baj van, tépelődik rajta, ami gerjeszti a pánikot)
  • jó gyerek akar lenni
  • maximalista
  • fejlett fantázia (könnyen továbbgondolja, mi lenne, ha... negatív társítással)


A pánikoló és a disszimuláló gyerek megkülönböztetése

Vegyünk egy példát, ahol a kiskamasz nem megy el az iskolába.

Szimulál: Otthon vígan éli világát, semmiféle szokása nem változik. Nincs beszűkölés pánikhelyzetben, reakciója épp olyan, mint a korábbiakban, reakcióideje is. Se nem ingerültebb, se nem szomorúbb, magába zárkózó. Nem bánja a ’pánikrohamot’, nem fél egy újabbtól, mert az nem is igazi. A háziorvos a tünetek alapján nem tartja valószínűnek a pánihrohamot.

Nem szimulál: Érezhetően fél, hogy jön még pánik, megváltozik, otthon is rosszul érzi magát, elhúzódik, evése, alvása megváltozik. Állandó éberségben van, feszült. Már az előző este felhozza a témát, fél. Szeretné, ha elmúlnának a pánikrohamok, utálja őket.


MINI PRAKTIKA KICSIKNEK

Ovis és kisiskolás korosztálynál egyaránt hatásos a gyerekrelaxáció egyik szelete. Pad alatt is végezhető, senki nem foglalkozik vele, így a gyerek akármikor ehhez az eszközhöz nyúlhat. A kéz erős ökölbe szorítása, 5 másodpercig így tartása, majd teljes elernyesztése egyszerre segíti abban, érezze, erős, le fogja gyűrni a félelmet, majd a lazítás segít a testen át a lelket is megnyugtatni. Párszor meg kell ismételni stresszhelyzetben.



Nehéz belőle kijönni?


Ha még nem túl beállt egy pánik (az első 1-3 hónapjában van), és reziliens valamennyire a kliens, nem gyűrűzött be a pánik több életterületre, akkor szépen lehet vele dolgozni. Nyilván az erősebb pánik során meg főleg kell szakember, viszont akkor hosszabb folyamattal kell számolni.

A tüneti kezelés (izomrelaxáció, gyerekrelaxáció, légzéskontroll, tünetek skálázása, figyelése, testen kívül helyezése, test egyéb módon jutalmazása, fokozatos kondicionálás, fókusz-technikák alkalmazása) mellett fontos a probléma mélyebb feltárása. Lehet arról szó, hogy a gyermek vagy kamasz egyébként is szorong, elfojtja a problémákat vagy túl sok dolgot vesz a vállára, vagy egy kezeletlen, nehéz életesemény miatt erősebben hat rá egy trigger.

Sokaknak segít, ha valaki ott van vele, akiben bízik. A gyerekek nagyon hálásak, ha az ember komolyan veszi őket, de nem ijed meg a pánikrohamtól. Azt is el szoktam mondani, nem baj, ha nálam van pánikrohama, úgyis ott vagyok mellette. Ezért is van, hogy a praxisomban töltött évek alatt 2 tünetkorlátozott pánikrohama volt mindössze a klienseimnek nálam, amit ott helyben kezeltünk is.

A sport ellazít és kompetenciát ad. A pánikrohamok közepette kell a testnek, hogy szembesüljön vele, igenis képes bizonyos dolgokra, számíthat rá az ember.


MINI PRAKTIKA NAGYOKNAK

A nagyobbaknál a fókusz-gyakorlatok válnak be jobban. Azaz maradjon a helyzetben, ne meneküljön ki belőle legalább egy kis ideig, érezze, önszántámból lépett ki utána, de addig már bírta. Kedvelt gyakorlat az, amikor a kamasz a szivárvány színeit szedi össze gondolatban a szobában. Mivel a fókusz a környezeten van, nem ingerlik annyira saját teste jelzései, van ideje egy kicsit lecsillapodni.



Tanácsok pánik idejére


  • Ne tegyük ki szándékos a gyereket olyan helyzetnek, ahol pánikolni fog! Ha erőszakos belenyomjuk, csak erősödik a pánikja. Nagyon fokozatosan kell elindulni e témában, amihez szakember segítsége szükséges.

  • Ne ijedjünk meg mi is a pániktól. A gyerek számít ránk, hogy segítséget találunk neki, ha azt látja, mi is félünk, hamarabb bepörög a negatív érzelmi spirál.

  • Ne engedjük, hogy a gyerek otthon maradjon, ne menjen oviba, iskolába, hacsak a szakember azt nem javasolja. 1-2 pihenőnap indokolt lehet, ha pszichológus vagy orvos mondja, de több a szükséges kezelés hiányában csak rontani fog a helyzeten.

  • Nem jó ötlet a pánikroham szót használni a gyerek előtt, én is kerülni szoktam ezt a terminust. A pánikbetegség, mint fogalom, elterjedt, ettől még inkább megijedhet, miközben a pánikbetegség kritériumai sokkal komolyabbak, minthogy pár alkalommal trigger eseményre bepánikolt a gyerek.

  • A legkisebb korosztály pánik hatására akár önkívületi állapotba is kerülhet. Ez nem rossz viselkedés, ne kezeljük úgy, vigasztaljuk, nyugtassuk meg.

  • A pánikroham az érintetteknek csapdahelyzet, amiből nincs menekvés. Ha azt hangsúlyozzuk, sosem esik szét a világ, mindig más alternatíva, könnyebb lesz megértetni a gyerekkel, miért ne próbáljunk a helyzetben maradni? Ha ez az ő döntése, már könnyebb a kontroll visszanyerése.

  • Arra emlékeztetni a gyerekeket, a testük nem az ellenségük. Mindennel védené őket a szervezetük, azért produkál pánik tüneteket, mert fél, bajban van a gyerek. A testet ilyenkor meg kell nyugtatni, mint egy megvadult állatot, ezt idővel megteheti a gyerek.

  • Mondja el a gyereknek, ez sokakkal megesik, csak ők nem mesélnek róla.

  • Hangsúlyozzuk ki, ez egy állapot, amivel meg kell küzdeni, nem rontja el a teljes életét.

  • Ha kell, orvosi kivizsgálás igazolja, nincs testi baja, nem kap szívrohamot, nem fog megőrülni. Kamaszoknál át lehet fordítani, ezek a testi érzetek épphogy azt jelzik igen intenzíven, hogy él, nem fog meghalni. Ennek a tudatosítása önmagában csillapít a tüneteken.

  • Nem kell azonnal gyógyszeres kezelés – és az nem lesz egyedüli megoldás -, de ha a gyerekkel dolgozó szakember abban látja a megoldást, egy ideig szedjen gyógyszert, hogy egyáltalán dolgozni tudjanak, szükséges a pszichiátriai vizsgálat.


TÉMÁBA VÁGÓ OLVASNIVALÓ

Dr. Edmund J. Bourne: Szorongások és fóbiák


Közérthető, praktikus, számos (meditáció, testmozgás, étkezés) szempontból körbejárja a témát és konkrét tippeket ad. Inkább a szülőknek, a felnőtteknek hasznos olvasmány, megértsék a pánikok, fóbiák természetét, hátterét és magukon dolgozzanak. Pánikoló gyerekek, kamaszok ellátása 90%-ban pszichológusi segítséget igényel.