Amennyiben az iskola vagy a szülő kíváncsi a gyermek kognitív
teljesítményére, általános pszichés státuszára, lehetősége van a Pedagógiai
Szakszolgálatoknál komplex vizsgálatot kérni. A vizsgálat települési szinten
egy gyógypedagógiai vizsgálatot és egy intelligencia felmérést tartalmaz. A
folyamat végén kapnak egy hosszú véleményt, amiben részletesen le van írva,
hogyan teljesített a gyermek.
A Pedagógiai Szakszolgálatok szakértői bizottsága
által kiállított szakvéleményeknek megvannak a formai és tartalmi
követelményei. Egységesen szakmai nyelvezetet használnak, ahogyan az orvosi
zárójelentések, így a szülőknek, pedagógusoknak nehézséget jelenthet az
értelmezésük. Ebben a cikkben megvilágítom a pszichológusok által írt
intelligencia-rész alapkifejezéseit. A leírtak nem vonatkoznak a
beilleszkedési-magatartási esetek specifikus példáira, ott igazán nagy lehet az
eltérés.
„Késleltetésre
az életkori normának megfelelően képes.”
6-7 év feletti képes
kivárni, hogy a vizsálat előtt mehet el a mosdóba és a vizsgálat után, közben
nem, nem szalad oda a játékokhoz, képes visszafogni késztetéseit és későbbre
halasztani azt, vágyai teljesüljenek. Kicsik képesek pár percig várni. Pl.: a szülő megígér neki valamit a
vizsgálat végére, és képes a vizsgálatra koncentrálni, amíg el nem érkezik az a
jövőbeli pillanat.
„A
gyermeknél szociális szorongás észlelhető.”
A
gyermek gyámoltalan, nem néz a vizsgálatvezető szemébe, kevésbé veszi fel vele
a kontaktust, jóval hosszabb az oldódási ideje, mint a korosztályának. Meg
szokták jegyezni, hogy idővel oldható, azaz felveszi a vizsgálat ritmusát, vagy
kevéssé oldható, és görcsössége megmarad.
„A
gyermeknél teljesítményszorongás észlelhető.”
A
gyermek elsősorban a feladatokra szorong rá és arra a helyzetre, hogy itt most
teljesítenie kell. Téthelyzetben nehezebben mutatja meg valós képességeit.
„Erősen
opponál.”
Nyíltan
vagy rejtetten ellenkezik a vizsgálatvezetővel. Talán humorba ágyazza azt, és
bohóckodik a feladatok elvégzése helyett, passzitivásba vonul, csak hallgat,
vagy szándékosan elfordul, nem hajlandó a vizsgálatvezetőre nézni. Az
opponálási szint változhat a vizsgálat előrehaladtával, amit meg szoktak
jegyezni.
„Beszédkésztetése
átlagos.”
Annyit
beszél, amennyit a korban hasonló gyerekek általában kötött helyzetben
beszélnének. Ha többet megnyilvánul, akkor azt írjuk, közlékeny. Amennyiben rengeteget
beszél, oda nem illőről mesél és a másik szavába vág, akkor beszédkésztetése
magas. Ha viszont alig beszél, egy-két szavas válaszokat ad, és abban a korban
van, ahol folyékonyan kellene hosszú mondatokat alkotni, vagy egyáltalán nem
nyilvánil meg, akkor verbális gátlása van.
„Gyakran
kilép a vizsgálati helyzetből.”
Megszakítja
a vizsgálat menetét, feláll az asztaltól, a játékokhoz megy, hirtelen be akarja
kötni a cipőfűzőjét, át szeretne ülni egy másik székbe, az anyukájához beszél
oda nem tartozó dolgokról.
„Frusztrációs
toleranciája alacsony”
Ha
valami nem sikerül neki, hamar felhagy a próbálkozással vagy random,
próba-szerencse elven próbálja megoldani a feladatot. Általában erőteljesen hat
a következő feladat sikerességére, hiszen az előző kudarc miatt eleve kisebb
kedvvel indul neki. Kicsiknél csalóka a frusztrációs tolerancia, mert ők
többször észre se veszik, hogy valamit elrontottak, ott inkább azt nézi a
vizsgálatvezető, mennyire lehet benne tartani helyzetekben és mikor
frusztrálódni kezdenek, ezt pontosan hogyan teszik, mennyire megnyugtathatóak.
„Keretezése
fokozott odafigyelést igényel.”
A
szakember számára is nehéz a gyermeket az aktuális helyzetben megtartani. A
’keretezése nem igényel fokozott odafigyelést’ nem azt jelenti, nem kell
rászólni a gyermekre vagy nem tesz oda nem illő dolgot, de a vizsgálat túlnyomó
részében illeszkedik a helyzethez.
„Aktív
szókincse korlátozott.”
Körül
tudja írni, miről van szó, de nem tudja átemelni a passzív, beszédértési
szintről az aktív beszédalkotásiba az említett szót. Szótalálási nehézsége is
lehet. Emellett rendelkezhet remek passzív szókinccsel, mindent érthet, amit a
felnőtt mond.
„Intrinzik/extrinzik
motivációja erős.”
Ha
a gyermek inkább intrinzik motivációval jellemezhető, akkor saját maga miatt, a
feladat élvezetéért végzi el a gyakorlatokat, önindított módon. Ha magas az
extrinzik motivációja, akkor a felnőtt kedvéért próbálja ügyesen megoldani a
feladatot. Amennyiben mindkettő alacsony, könnyen megtagadja a feladatvégzést.
„Figyelme
felkelhető, tartható.”
Odafigyel
a felnőttre, és helyén lehet tartani a figyelmét. Amennyiben azonnal tovalebeg
a figyelme vagy az életkori normáktól kevesebb ideig fixálható, akkor nem
tarthatót fognak írni akkor is, ha a gyerek hébe-hóba a szakemberre figyelt.
„Kreatív
meglátásai vannak.”
Az
IQ tesztek ritkán kedveznek a kreativitásnak, általában lineáris a megoldásuk.
Ezek közül kivételek a verbális próbák, amelyek engednek bizonyos fokú
szabadságot, ám a vizuális próbáknál elenyésző a többféle megoldás
engedélyezése. A vizsgálatvezető olykor megkérdezheti a gyermeket, miért
gondolt a (rossz - nincs kimondva) megoldásra. Ha ötletes választ ad, az nem
pontozható, de kiindulási pontot jelent arra, logikai készsége jó.
„Gyakori
a teljesítményugrás.”
A
lépcsőzetesen nehezedő IQ tesztekben bizonyos hibahatárig mennek el a
gyerekkel. Amikor 2-3 könnyebb választ nem tud helyesen megoldani, de a
rákövetkező nehezet végrehajtja, az a teljesítményugrás.
„Eltéved
a papíron.”
Mikor
a gyerekek szemmozgása túlzottan ugrál, és mindig elfelejtik éppen hol járnak.
Ha nem teszik oda az ujjukat, eltévednek a papíron, és idő, míg visszatalálnak
a megfelelő részhez. Álcsúsznak a másik sorba, rossz helyre írják a megoldást.
„Képességprofilja
szórt.”
Azt
jelenti, a különböző képességterületek egymástól messze helyezkednek el, mintha
egy dombot vagy hegyet látnánk. Akkor is szórt, ha egyetlen terület helyezkedik
el extrém távolságban a többitől. Amennyiben a képességprofil kiegyenlített,
olyan a gyermek képességtérképe, mint egy síkság: mindenből ugyanolyan képességű.
A szórás nehézséget jelenthet képességei összerendezésében.
(Kicsiknél): Tud csippentő mozdulatot végezni, tud
markolni, fel tud szedni vékony lapocskát az ujjaival? Össze tudja kötni az
alakzat két végét illesztésnél? Tud sarkot rajzolni? Tud nem megszokott
irányból rajzolni? Tud ábrát másolni?
(Nagyoknál): Milyen magabiztos a kezessége? Jó a ceruzafogása?
Mennyire ügyesen másolja le a frissen mutatott szimbólumokat?
(Kicsiknél):
Furán imbolyogva jár, mintha olykor elveszítené az egyensúlyát? Elesik a
semmiben? Mellérúg a labdának? Eltudja kapni a
labdát a kezével (nem a teljes karjával aláölelő mozdulattal),
pattintani, gurítani? Ügyesen sétál, ugrál, szökkel?
Több egymásra hasonlító képen képes megmondani, melyek a különbségek? Meg tudja különböztetni a tárgyat a mögötte lévő háttértől? Tudja-e képzeletben forgatni a képet, gondolatban befejezni az ábrát?
Tud-e felelni olyan egyszerű, hétköznapi kérdésekre, amiket általában tudnak a gyerekek? Milyen a konfliktusmegoldási képessége, mennyire ismeri a szociális szabályokat? Tudja-e, mi a teendő nehéz helyzetben, vészhelyzetben? Tisztában van-e a társadalmi szokásrenddel?
Ismeri a magyar nyelv kifejezéseit? Tudja, minek mi a szinonimája? Képes körülírni használati tárgyak, cselekvések, absztrakt fogalmak jelenlését? Mennyire fogalmaz árnyaltan, pontosan?
Mennyire ismeri a kategóriákat, mennyire érti egyáltalán a kategória fogalmát? Tudja, mi a különbség és mi a hasonlóság? Milyen a logikai készsége? Mennyire tudja megragadni egymástól látszólag távol álló fogalmak hasonlóságát?
Képes elemezni egy elé tett alakzatot, és azt az elemeiből újraalkotni?
Az IQ vélemény végén ott áll számos adatokkal a gyermek végeredménye. Ezen területek közötti nagy szórás (>15-20) jelenthet nehézséget a gyermeknek. Súlyozva számítjuk ki belőlük a teljes IQ számot.
PkI = percepciós következtetés (nem nyelvi logika szintje)
MmI = munkamemória (rövid távú memóriája hány egységet bír el)
FsI = feldolgozási sebesség (mennyire gyorsan képes megoldani a feladatokat, illetve adaptálódni az ismeretlen művelethez)
Kevésbé
hangosítják ki a szakemberek az IQ számot, fontosabb a gyermekek egyéni
teljesítménymintázata, de a teljesség kedvéért vázolom az intelligenciasávokat.
135- Gyermeke kifejezetten okosnak számít.
120-135: Gyermeke jobban teljesít, mint mások.
110-120: Gyermeke kicsivel tanulékonyabb, mint más
gyermekek.
90-110: Gyermeke az átlagos képességűek közé
tartozik.
80-90 Gyermeke kissé le van maradva a
többiekhez képest.
70-80: Gyermeke kevésbé tanulékony.
-70 Gyermeke speciális ellátást igényel.
Cikkem
végén felhívnám arra a figyelmet, egyénenként eltérések mutatkozhatnak az
értelmezés tekintetében, hiszen sok részlet együttesen más képet mutat.
Amennyiben segítségre van szüksége szakértői vélemény értelmezésében, keressen
fel szakembert.