Segédlet szülőknek az IQ vélemény értelmezéséhez
Segédlet szülőknek az IQ vélemény értelmezéséhez

Amennyiben az iskola vagy a szülő kíváncsi a gyermek kognitív teljesítményére, általános pszichés státuszára, lehetősége van a Pedagógiai Szakszolgálatoknál komplex vizsgálatot kérni. A vizsgálat települési szinten egy gyógypedagógiai vizsgálatot és egy intelligencia felmérést tartalmaz. A folyamat végén kapnak egy hosszú véleményt, amiben részletesen le van írva, hogyan teljesített a gyermek.

A Pedagógiai Szakszolgálatok szakértői bizottsága által kiállított szakvéleményeknek megvannak a formai és tartalmi követelményei. Egységesen szakmai nyelvezetet használnak, ahogyan az orvosi zárójelentések, így a szülőknek, pedagógusoknak nehézséget jelenthet az értelmezésük. Ebben a cikkben megvilágítom a pszichológusok által írt intelligencia-rész alapkifejezéseit. A leírtak nem vonatkoznak a beilleszkedési-magatartási esetek specifikus példáira, ott igazán nagy lehet az eltérés.

  • Az IQ vélemény pillanatnyi állapotot ír le. Erre hathat a gyermek aktuális hangulata, betegsége, kialvatlansága, az, mennyire készítették fel a teljesítményhelyzetre.

  • Előfordulhat, hogy a gyógypedagógus és a pszichológus által leírt vélemények nincsenek összhangban egymással. Ez függhet szintén a gyermek fáradtságától, túlingereltségétől vagy attól, melyik felnőttel mennyire hangolódtak egymásra.

  • A benne leírtak nem elítélőek vagy kritikusak. A véleményben megjelenő terminusok az életkori normát veszik alapul, ahhoz hasonlítják az egyént. Ettől még mi is nagyon örülünk, mikor egy hozzánk igen rossz állapotban bekerülő gyermek egy picit javul, helyzete nem stagnál vagy romlik.

„Késleltetésre az életkori normának megfelelően képes.”

6-7 év feletti képes kivárni, hogy a vizsálat előtt mehet el a mosdóba és a vizsgálat után, közben nem, nem szalad oda a játékokhoz, képes visszafogni késztetéseit és későbbre halasztani azt, vágyai teljesüljenek. Kicsik képesek pár percig várni. Pl.: a szülő megígér neki valamit a vizsgálat végére, és képes a vizsgálatra koncentrálni, amíg el nem érkezik az a jövőbeli pillanat.

„A gyermeknél szociális szorongás észlelhető.”

A gyermek gyámoltalan, nem néz a vizsgálatvezető szemébe, kevésbé veszi fel vele a kontaktust, jóval hosszabb az oldódási ideje, mint a korosztályának. Meg szokták jegyezni, hogy idővel oldható, azaz felveszi a vizsgálat ritmusát, vagy kevéssé oldható, és görcsössége megmarad.

„A gyermeknél teljesítményszorongás észlelhető.”

A gyermek elsősorban a feladatokra szorong rá és arra a helyzetre, hogy itt most teljesítenie kell. Téthelyzetben nehezebben mutatja meg valós képességeit.

„Erősen opponál.”

Nyíltan vagy rejtetten ellenkezik a vizsgálatvezetővel. Talán humorba ágyazza azt, és bohóckodik a feladatok elvégzése helyett, passzitivásba vonul, csak hallgat, vagy szándékosan elfordul, nem hajlandó a vizsgálatvezetőre nézni. Az opponálási szint változhat a vizsgálat előrehaladtával, amit meg szoktak jegyezni.

„Beszédkésztetése átlagos.”

Annyit beszél, amennyit a korban hasonló gyerekek általában kötött helyzetben beszélnének. Ha többet megnyilvánul, akkor azt írjuk, közlékeny. Amennyiben rengeteget beszél, oda nem illőről mesél és a másik szavába vág, akkor beszédkésztetése magas. Ha viszont alig beszél, egy-két szavas válaszokat ad, és abban a korban van, ahol folyékonyan kellene hosszú mondatokat alkotni, vagy egyáltalán nem nyilvánil meg, akkor verbális gátlása van.

„Gyakran kilép a vizsgálati helyzetből.”

Megszakítja a vizsgálat menetét, feláll az asztaltól, a játékokhoz megy, hirtelen be akarja kötni a cipőfűzőjét, át szeretne ülni egy másik székbe, az anyukájához beszél oda nem tartozó dolgokról.

„Frusztrációs toleranciája alacsony”

Ha valami nem sikerül neki, hamar felhagy a próbálkozással vagy random, próba-szerencse elven próbálja megoldani a feladatot. Általában erőteljesen hat a következő feladat sikerességére, hiszen az előző kudarc miatt eleve kisebb kedvvel indul neki. Kicsiknél csalóka a frusztrációs tolerancia, mert ők többször észre se veszik, hogy valamit elrontottak, ott inkább azt nézi a vizsgálatvezető, mennyire lehet benne tartani helyzetekben és mikor frusztrálódni kezdenek, ezt pontosan hogyan teszik, mennyire megnyugtathatóak.

„Keretezése fokozott odafigyelést igényel.”

A szakember számára is nehéz a gyermeket az aktuális helyzetben megtartani. A ’keretezése nem igényel fokozott odafigyelést’ nem azt jelenti, nem kell rászólni a gyermekre vagy nem tesz oda nem illő dolgot, de a vizsgálat túlnyomó részében illeszkedik a helyzethez.

„Aktív szókincse korlátozott.”

Körül tudja írni, miről van szó, de nem tudja átemelni a passzív, beszédértési szintről az aktív beszédalkotásiba az említett szót. Szótalálási nehézsége is lehet. Emellett rendelkezhet remek passzív szókinccsel, mindent érthet, amit a felnőtt mond.

„Intrinzik/extrinzik motivációja erős.”

Ha a gyermek inkább intrinzik motivációval jellemezhető, akkor saját maga miatt, a feladat élvezetéért végzi el a gyakorlatokat, önindított módon. Ha magas az extrinzik motivációja, akkor a felnőtt kedvéért próbálja ügyesen megoldani a feladatot. Amennyiben mindkettő alacsony, könnyen megtagadja a feladatvégzést.

„Figyelme felkelhető, tartható.”

Odafigyel a felnőttre, és helyén lehet tartani a figyelmét. Amennyiben azonnal tovalebeg a figyelme vagy az életkori normáktól kevesebb ideig fixálható, akkor nem tarthatót fognak írni akkor is, ha a gyerek hébe-hóba a szakemberre figyelt.

„Kreatív meglátásai vannak.”

Az IQ tesztek ritkán kedveznek a kreativitásnak, általában lineáris a megoldásuk. Ezek közül kivételek a verbális próbák, amelyek engednek bizonyos fokú szabadságot, ám a vizuális próbáknál elenyésző a többféle megoldás engedélyezése. A vizsgálatvezető olykor megkérdezheti a gyermeket, miért gondolt a (rossz - nincs kimondva) megoldásra. Ha ötletes választ ad, az nem pontozható, de kiindulási pontot jelent arra, logikai készsége jó.

„Gyakori a teljesítményugrás.”

A lépcsőzetesen nehezedő IQ tesztekben bizonyos hibahatárig mennek el a gyerekkel. Amikor 2-3 könnyebb választ nem tud helyesen megoldani, de a rákövetkező nehezet végrehajtja, az a teljesítményugrás.

„Eltéved a papíron.”

Mikor a gyerekek szemmozgása túlzottan ugrál, és mindig elfelejtik éppen hol járnak. Ha nem teszik oda az ujjukat, eltévednek a papíron, és idő, míg visszatalálnak a megfelelő részhez. Álcsúsznak a másik sorba, rossz helyre írják a megoldást.

„Képességprofilja szórt.”

Azt jelenti, a különböző képességterületek egymástól messze helyezkednek el, mintha egy dombot vagy hegyet látnánk. Akkor is szórt, ha egyetlen terület helyezkedik el extrém távolságban a többitől. Amennyiben a képességprofil kiegyenlített, olyan a gyermek képességtérképe, mint egy síkság: mindenből ugyanolyan képességű. A szórás nehézséget jelenthet képességei összerendezésében.

(Kicsiknél): Tud csippentő mozdulatot végezni, tud markolni, fel tud szedni vékony lapocskát az ujjaival? Össze tudja kötni az alakzat két végét illesztésnél? Tud sarkot rajzolni? Tud nem megszokott irányból rajzolni? Tud ábrát másolni?

(Nagyoknál): Milyen magabiztos a kezessége? Jó a ceruzafogása? Mennyire ügyesen másolja le a frissen mutatott szimbólumokat?

(Kicsiknél): Furán imbolyogva jár, mintha olykor elveszítené az egyensúlyát? Elesik a semmiben? Mellérúg a labdának? Eltudja kapni a  labdát a kezével (nem a teljes karjával aláölelő mozdulattal), pattintani, gurítani? Ügyesen sétál, ugrál, szökkel?

Több egymásra hasonlító képen képes megmondani, melyek a különbségek? Meg tudja különböztetni a tárgyat a mögötte lévő háttértől? Tudja-e képzeletben forgatni a képet, gondolatban befejezni az ábrát?

Tud-e felelni olyan egyszerű, hétköznapi kérdésekre, amiket általában tudnak a gyerekek? Milyen a konfliktusmegoldási képessége, mennyire ismeri a szociális szabályokat? Tudja-e, mi a teendő nehéz helyzetben, vészhelyzetben? Tisztában van-e a társadalmi szokásrenddel?

Ismeri a magyar nyelv kifejezéseit? Tudja, minek mi a szinonimája? Képes körülírni használati tárgyak, cselekvések, absztrakt fogalmak jelenlését? Mennyire fogalmaz árnyaltan, pontosan?

Mennyire ismeri a kategóriákat, mennyire érti egyáltalán a kategória fogalmát? Tudja, mi a különbség és mi a hasonlóság? Milyen a logikai készsége? Mennyire tudja megragadni egymástól látszólag távol álló fogalmak hasonlóságát?

Képes elemezni egy elé tett alakzatot, és azt az elemeiből újraalkotni?

Az IQ vélemény végén ott áll számos adatokkal a gyermek végeredménye. Ezen területek közötti nagy szórás (>15-20) jelenthet nehézséget a gyermeknek. Súlyozva számítjuk ki belőlük a teljes IQ számot.

VmI = verbális megértés (a gyermek verbális teljesítménye, az aktív szókincset, szóalkotást, fonológiai tudatosságot jelzi)

PkI = percepciós következtetés (nem nyelvi logika szintje)

MmI = munkamemória (rövid távú memóriája hány egységet bír el)

FsI = feldolgozási sebesség (mennyire gyorsan képes megoldani a feladatokat, illetve adaptálódni az ismeretlen művelethez)

Kevésbé hangosítják ki a szakemberek az IQ számot, fontosabb a gyermekek egyéni teljesítménymintázata, de a teljesség kedvéért vázolom az intelligenciasávokat.

135- Gyermeke kifejezetten okosnak számít.

120-135: Gyermeke jobban teljesít, mint mások.

110-120: Gyermeke kicsivel tanulékonyabb, mint más gyermekek.

90-110: Gyermeke az átlagos képességűek közé tartozik.

80-90 Gyermeke kissé le van maradva a többiekhez képest.

70-80: Gyermeke kevésbé tanulékony.

-70 Gyermeke speciális ellátást igényel.

Cikkem végén felhívnám arra a figyelmet, egyénenként eltérések mutatkozhatnak az értelmezés tekintetében, hiszen sok részlet együttesen más képet mutat. Amennyiben segítségre van szüksége szakértői vélemény értelmezésében, keressen fel szakembert.